Hír: MMV közlemény: A fiatal családok otthonhoz juttatása társadalmi és egyben nemzetgazdasági érdek
(Kategória: Egyéb)
Küldte: admin
2014 szeptember 16 kedd - 16:06:20

A lakásépítés fellendítésére javaslatcsomagot készített a Magyar Építőanyagipari és Építési Termék Szövetsége (MÉASZ), mely remélhetőleg ösztönzőleg hat az őszre beharangozott kormányzati intézkedésekre. A MÉASZ javaslataival a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért civil szervezet is teljes mértékben egyetért.
A lakhatási körülmények alapjaiban befolyásolják a családok életminőségét. Házas, házasság szavunk is azt jelzi, hogy a családi élet alapvető feltétele a lakhatás, ha a fiatal családok fedél nélkül maradnak, hiába a családbarát intézkedések sora, nincs érdemi eredmény a gyermekvállalási mutatók területén. Népesedéspolitikával foglalkozó szakemberek által végzett kutatásokból egyértelműen kitűnik, hogy a magyar fiatalok családcentrikusak, azonban a kedvezőtlen életfeltételek miatt nem születnek meg hazánkban a tervezett, kívánt számú gyermekek. Ez a tény szoros összefüggést mutat a rossz lakhatási kilátásokkal is.

A generációk kényszerű, kis alapterületen történő együtt élése, vagy az albérletben, ideiglenes körülmények közötti lakhatás ellene hat a kívánt népesedési folyamatoknak. Az alacsony jövedelmi viszonyok miatt a fiatal családok önálló lakáshoz jutása jelenleg szinte megoldhatatlan, ami arra ösztönzi őket, hogy külföldön keressék a boldogulást. Ha itthon akarjuk tartani, vagy hazavárjuk őket, akkor reális lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy belátható időn belül és elviselhető terheket vállalva saját otthonuk lehessen, vagy állami, önkormányzati bérlakásban kezdhessék el közös életüket, ahol felelősséggel tudják vállalni gyermekeik felnevelését. Ha a fiatal családok előtt esély nyílik arra, hogy elérhető áron használt ingatlanhoz jussanak, az megmozdíthatja az ingatlanpiacot és lehetővé teszi, hogy az eladók nagyobb, jobb ingatlanba költözzenek, vagy építkezzenek. Egy átlagos jövedelemmel rendelkező fiatal pár számára reális otthonteremtési cél lehet, hogy 8-10 millió Ft értékben használt lakást vegyenek. Jövedelmük alapján 5-8 millió Ft otthonteremtési hitel felvétele elérhető számukra, amelynek havi törlesztői részlete nem terhelné meg jobban a családi kasszát, mint az albérletben lakás. A problémát a lakás megvásárlásához szükséges önerő, ügyvédi költség és lakásszerzési illeték jelenti, melyek együttes összege elérheti családonként a 2-3 millió Ft-ot is.

Egyetértve tehát a MÉÁSZ programjával, javasoljuk, hogy a kormány úgy alakítsa ki otthonteremtési programját, hogy egyaránt gondoljon azokra, akik anyagi lehetőségeiknél fogva képesek új lakást építeni és azokra is, akiknek szerényebb lehetőségeik vannak, ezért kisebb társasházi lakást, vagy régebbi építésű családi házat szeretnének vásárolni. A használt lakások vásárlásához is állami segítségnyújtás szükséges támogatott hitelek formájában. Az önrészhez jelentős segítséget jelentene a gyermekek után igényelhető (fél) szocpol újbóli bevezetése, illetve, ha az első lakásszerzés illetéke, ügyintézési költsége elviselhető mértékűre csökkenne vagy akár meg is szünne. A megvásárolt lakások felújítását, energetikai korszerűsítését pedig a munkadíj ÁFA csökkentésével, vagy ÁFA visszatérítéssel lehet ösztönözni. Ezek a szakma részéről kívánt intézkedések nagy valószínűséggel jelentősen növelnék a magánmegrendelések számát, piacot nyitnának az építőipari mikrovállalkozások számára, maguk után húznák a szakipari ágazatokat és a kapcsolódó anyagipart, szolgáltatások piacát is. Mindezek hatására nőhetnének az állami bevételek is! Vagyis ami mikro szinten a családok, hazai vállalkozások boldogulását elősegíti, az a makrogazdasági mutatók javulásában is megmutatkozna.

A használt lakás piac élénkülésének további hozadéka, hogy az építőipari mikro és kisvállalkozások egy fellendülő lakásépítési és felújítási piacon megerősödhetnének, a megrendelések növekedése pedig jelentősen növelné az ágazatban foglalkoztatottak számát is. A javasolt intézkedésekkel egy időben további, más európai országokban már bevált, rendszerszemléletű intézkedések segíthetnének lökést adni az ágazat talpra állásának. Az építőipar mozgásba lendülése – multiplikátor hatása miatt – pozitív hatást gyakorolna a hazai gazdaság további szereplőire, segítene a devizahitel károsultak lakhatási gondjának megoldásában és a szociális helyzetet is jelentősen javítaná.
A svédek például munkadíj támogatással motiválják a lakásfelújító ágazatot. A helyi vállalkozók külön számlázzák a munkadíjat, a lakástulajdonos a munkadíj felét, a teljes számlaérték akár negyedét visszaigényelheti. (Nem az ÁFA értékét, hanem a hazai – ez esetben svéd – munkaerő munkadíjának felét.) A támogatásnak ez a formája valójában nem terheli meg az államháztartást, mert „kifehéredik” a szakma, az állam bevételeinek kapcsolódó mérlege javul, nem romlik. A „svéd” módszer háttérbe szorítja az olcsó, dömpingáras importot és a szürke munkát egyaránt.
Az osztrák tapasztalat azt mutatja, hogy az energetikai lakásfelújítások támogatására adott pénzek megtérülnek, mivel minden támogatásra adott 1 Euro 12 Euro GDP növekedést, így a befektetettnél nagyobb adó- és járulékbevételt eredményez. Vagyis az ügyesen kezelt támogatások nem feltétlenül terhelik meg az államháztartást. Ausztriában ezeket a támogatásokat „alulról felfelé” osztják– nem az állami hivatalok, hanem – a hatékonyság és átláthatóság érdekében a takarékszövetkezetek koordinálásával. A felújításba fogott lakástulajdonos ígérvényt, egyfajta „energiacsekket” kap, és árlistával dolgozó, hazai szakcégek közül választhat kivitelezőt a helyi önkormányzati listáról. Import áru, szürke munkaerő, feketemunka így szóba sem jöhet. Magyarországon az ilyen jellegű támogatásokat fordítva, „felülről lefelé” osztják, a pályázati részvételeket gyakorlatilag tanácsadók szervezik, esetleg szakcégekkel már előre szövetkezve, ehhez csatlakozhatnak a felújító ingatlantulajdonosok. Így a támogatásra szánt pénz egy nagy része eleve célt téveszt, a támogatásnak nincs ösztönző hatása, hiszen aki nem nyer az legjobb esetben is csak a következő pályázati kiírásban reménykedhet.






Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért alapító tagjai




Ezen hír származási helye:
( http://www.mmv09.hu/news.php?extend.136 )